Szent Bernát hágó Svájcban

A Szent Bernát hágó Svájcot és Olaszországot köti össze. Napjainkra a biztonság fokozása céljából a forgalom nagyja egy viszonylag frissen épült alagúton át érheti el egyik országból a másikat, így a kalandvágyók, és kíváncsiak útjává vált a Szent Bernát hágó, amelynek legmagasabb pontja 2467 méter. Az út meredeksége az autók számára csakúgy komoly kihívás, mint a sofőrök számára, ugyanakkor az a páratlan látvány, amely az utazó szeme elé tárul, bőven megéri az utazás nehézségeit. Az átjárónál 1050-ben alapított Szent Bernát kolostorról kapta a hágó a nevét, itt tenyészették ki a Bernáthegyi kutyafajtát is, amelyet a lavinák áldozatainak megmentésére tartottak, neveltek és alkalmaztak.
A Szent Bernátról elnevezett hágó már a rómaiak idején is fontos útvonal volt, azóta köti össze a Svájci Alpokat az olasz Aosta völgyel. A hágón való átkelést nem csak az útonállók nehezítették, hanem a lavinaveszély és sziklaomlás is.

A 11.század közepére a hágó az legforgalmasabb kereskedelmi és zarándokút lett. Szent Bernát savoyai nemes ebben a közel 2500 méteres magasságban, az egykori római Jupiter templom helyén alapított kolostort, hogy az utazóknak segítsen és menedékhelyet adjon. Egy 18. század eleji krónikákból kiderül, hogy a menedék éjjel-nappal nyitva állt az utazók előtt, mindenki ingyen kenyeret és húst kapott, aki betért. A hegyi élet részleteiről többet megtudhatunk és itt esik először szó a szimbolikussá vált alpesi kutyákról, a Bernáthegyi kutyafajtáról, amelyet a lavinák áldozatainak megmentésére tartottak, neveltek és alkalmaztak.